Szórd szét kincseid, a gazdagság legyél te magad Weöres Sándor

2013. október 6., vasárnap

Búcsúkoncert

A 25 éve Daniel által alapított  Fugue vonósnégyes jubileumi koncertjére készül. Peter, a csellista, egy éve vesztette el feleségét, hosszú kihagyás után ez az első közös próbájuk. A film nyitó jelenete tökéletes harmóniát sugall, négy egymással művészileg és emberileg is tökéletes összhangban lévő zenész pályafutásuk csúcsán. Néhány finom rezdülés azonban rögtön jelzi, hogy a felszín alatt markáns feszültségek lapulhatnak. Juliette a másodhegedűs Robert felesége, szeretetteljes pillantása Daniel felé azonban már sejteti, hogy itt többről is szó lehet, mint kollegiális megbecsülésről. Robert kitörési kísérletét az "így szoktuk" perfekcionista rutinjából, amivel játékában a saját interpretációjának és érzelmeinek szeretne több teret adni, Daniel határozottan és idegesen fojtja el, jelezve, hogy változatlanul az első hegedűs az alfahím. Az indulatok gátszakadását végül Peter kezdődő betegségének diagnózisa váltja ki, mely lehetetlenné teszi további működését az együttesben. 
 
Ami ezután következik, az a klasszikus alapdrámák sűrített változata. Robert, kihasználva az újrakezdés lehetőségét, megpróbál kiszabadulni az állandó másodhegedűsi státuszból és megkérdőjelezi Daniel vezető szerepét. Felesége a vitában szakmai érvekre hivatkozva Daniel oldalára áll, ezzel romokba döntve Robertet és házasságukat. Daniel kezdetben elhárítja Juliette és Robert lányának, Alexandrának a közeledését, majd összeroppan, mikor a lány mégis kiszáll a kapcsolatból. Peter megpróbálja túlélni a diagnózis által kiváltott újabb sokkot. Ő az egyetlen a négyesből, aki valóban csak a quartett érdekeit tartja szem előtt, mikor a betegség első intésére levonja a következtetéseket, megfelelő utód után néz, és megkímélve társait és közönségét minden szentimentalitástól, méltósággal előkészíti visszavonulását.

A szereplők karakterében nem csak a zene mindent meghatározó szeretete a közös, hanem más-más módon magányuk is. Juliette mindig is Danielbe volt szerelmes, de egy "baleset" (Alexandra) miatt mégis Robert felesége lett. Robert egész életében érezte, hogy szerelme viszonzatlan, de elfogadta a helyzetet és beérte azzal, amit kapott. Alexandra gyakorlatilag a szülei nélkül nőtt fel, akiknek próbái és fellépési határozták meg egész életüket, minden mást háttérbe szorítva. Daniel perfekcionizmusa, mellyel Beethoven érzéseit szeretné tökéletesen megfejteni, háttérbe szorítja a saját érzelmeit. Peter a gyásztól és betegsége kilátástalanságától kétségbe esve már-már az öngyilkosság határán van.  


Yaron Zilberman rendezőnek sikerült egy érzékeny, elgondolkodtató kamaradarabot létrehoznia az elmúlásról és a változásról, tökéletes összhangban a film zenei főszereplőjével, Beethoven 14. vonósnégyesével, mely a zeneszerző betegségekkel és személyes problémákkal terhelt korszakából származik. Valószínüleg nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a film legnagyobb erőssége a szereposztás. Philip Seymour Hoffman élmény az érzékeny, megsebzett de harcos Robertként, amint próbál az örök második szerepéből kievickélni. Christopher Walken visszafogottan és mégis megrendítően alakítja Petert, aki a legkilátástalanabb helyzetben is megőrzi integritását. Catherine Keener (Juliette) és Mark Ivanir (Daniel) méltó társai a két nehézsúlyú karakterszínésznek.


Zilbermant egy a Guarneri String Quartet-ről készült dokumentáció inspirálta a történet megírására. Egyrészt nagyon izgalmasnak találta azt az aprólékos műgondot és szoros együttműködést, mely igényes előadások előfeltétele, másrészt az ezzel elkerülhetetlenül együttjáró állandó konfliktusok és küzdelmek dinamikáját. (Történetek keringenek például a Budapest Quartet-ről, akinek tagjai a turnék alatt általában négy külön asztalnál ültek ugyanabban az étteremben.)


Szellemes a filmbéli quartett névadása is. A fugue ugyan egy zenei fogalom, de franciául szökést jelent, a pszichológiában a hirtelen, pánikszerű menekülés megnevezésére használják.


 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...